Második évfolyamába lépett a tíz kiemelt futballakadémia által életre hívott szakmai és tudományos folyóirat, a Labdarúgó-akadémiai Szemle, amelynek idei első lapszáma a korábbiakhoz hasonló érdekes témákat tartogat a futballszakma szerelmesei számára. A futballműhelyek közül ezúttal a DVSC akadémiája mutatkozik be, sorjázva az alapelveket, amelyek a leginkább meghatározók a debreceni utánpótlásképzésben. A 4–3–3-as játékrendszer lehetőségei a Várda-akadémia példáján keresztül válnak nyilvánvalóvá. A Magyar Labdarúgó Szövetség munkatársai a korosztályos válogatottak nemzetközi versenyekre való felkészítésének kulisszatitkaiba engednek betekintést, a DVTK és a Puskás Akadémia szakemberei pedig karöltve a lokomotorikus teljesítmény mérésére és elemzésére vállalkoznak, méghozzá a hazai profi és félprofi felnőttbajnokságok adatait összevetve. Ugyancsak a diósgyőri műhely szakembere által beleláthatunk a sportolói lélekbe is, megtudva, miként jár együtt a motiváció és a siker a futballban. Arról, hogy az antropometriai vizsgálatok során nyert adatok hogyan hívhatók segítségül a kapusok kiválasztásakor, szintén képet kaphatunk a Szemle legfrissebb számából, amelynek köszönhetően egy nemzetközi eszmecserére is „ellátogathatunk”: az Isokinetic online szimpóziuma olyan kérdésre adott választ, mint hogy miként állhatnak helyt az orvosok, ha vészhelyzet van a pályán, hogyan történik az akut ágyrázkódás ellátása, vagy épp hogy miként lehetséges a sérülésellátás videóanalízis segítségével, de bemutatkozik a katari világbajnokság orvosi csoportja, s a belga válogatott sportorvosa is megosztja tapasztalatait. Megismerkedhetünk az egyre népszerűbb látványsporttal, a padbollal is, feltérképezve, hogy a fúziós ügyességi játék miként állítható a labdarúgóképzés szolgálatába. Beszélgetéssorozatunkban Gera Zoltán korábbi válogatott labdarúgó, jelenlegi U21-es szövetségi kapitány pályáját járjuk be, a Labdarúgó Módszertani Központ beszámolójából pedig az elmúlt idény programjainak tanulságai és a jövő feladatai rajzolódnak is.