Nem indult jól számunkra a Puskás Akadémia FC és a Honvéd közös története: a 2013-as feljutást követően a negyedik mérkőzésig kellett várni arra, hogy egyáltalán be tudjunk találni a kispestieknek. A történelmi tettet jelenlegi klubigazgatónk, Tóth Balázs vitte véghez, aki 2015. március 14-én ballábas bombával vette be Kemenes Szabolcs kapuját, az alakítás – szintén először az egymás elleni históriában – egy pontot ért.

Első győzelmünkre a hetedik összecsapásig, 2016. április 30-áig kellett várnunk, s akkor sem telt benne örömünk. A Pancho Arénában ugyanis Stipe Bacelic-Grgic és Tar Zsolt góljaival hiába szereztünk kétgólos vezetést már fél óra elteltével, s hiába nyertünk 2–1-re, a Vasas győzelme az MTK ellen azt jelentette, hogy három év után kiestünk a másodosztályba. A 2017-es visszajutás után egy évig megint nem jártunk szerencsével, ám 2018. szeptember 29-én ismét sikerült nyernünk, az akkor Benczés Miklós irányította gárda Josip Knezevic arcátlan emelésével tartotta itthon a három pontot (1–0).

A kispestiek elleni igazi áttörést Hornyák Zsolt érkezése hozta meg: jelenlegi mesterünkkel a kormányrúdnál négy győzelem, két döntetlen és két vereség a mérleg. A sikerek közül minden bizonnyal a 2020. június 27-ei a legértékesebb és legemlékezetesebb: a szezon zárómeccsén szintén a Panchóban találkoztunk, s Mayron George hiába szerzett vezetést viszonylag korán a vendégeknek, Nagy Zsolt és Luciano Slagveer találataival 2–1-re győztünk, ami egyben azt jelentette, hogy együttesünk története során először dobogós helyen végzett az NB I-ben, s kiharcolta a nemzetközi kupaindulás jogát.

A két gárda tavaly őszi ütközete szintén a mi sikerünket hozta – a tavaly október 31-ei találkozón szereztük eddigi legnagyobb arányú győzelmünket a piros-feketék ellen. A mérkőzés ismét Honvéd-vezetéssel indult – az azóta Szaúd-Arábiába szerződő Nono mattolta Markek Tamást –, ám Jakub Plsek góljával még az első félidő hosszabbításában sikerült egyenlítenünk. A második játékrészben a cseh középpályás tizenegyesből is eredményes volt, a kegyelemdöfést pedig az időközben hozzánk szerződött Mohamed Mezghrani öngólja adta meg a XIX. kerületieknek, így alakult ki a 3–1-es végeredmény. Legutóbb a Bozsik Arénában csaptunk össze a Nebojsa Vignjevics irányította gárdával, s emlékezetesnek aligha nevezhető 0–0-s döntetlent játszottunk.

Bár az elmúlt három év a mi fölényünket hozta, összesítésben még mindig a budapestieknek kedvez a mérleg: a huszonegy egymás ellen vívott mérkőzésből kilencszer ők örülhettek, hatszor nem született döntés, hatszor pedig mi bizonyultunk jobbnak. A párharcban egyelőre mi adjuk a gólkirályt: a már említett Knezevicnél többször senki sem tudta bevenni a nagy rivális kapuját, volt horvát karmesterünk hatszor talált be a piros-feketéknek.