Kulturális programokból korántsem volt hiány az elmúlt időszakban a Puskás Akadémia háza táján, labdarúgóink a bajnoki fordulók közepette nem csupán a pályán, de azon túl is pallérozódhattak. Amellett, hogy sportkomplexumunk konferenciaterme havonta jelentkező filmklubunk helyszínévé alakult számukra, jártak cirkuszban és színházban is. Legutóbb a Nemzeti Színház közönségének soraiban tűntek fel az U19-es, az U17-es és az U16-os fiúk és lányok, akik ezúttal a világirodalom leghíresebb szerelmi történetét, Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiáját nézhettek meg Vidnyánszky Attila feldolgozásában. „A Rómeó és Júlia örök sikere éppen azt mutatja, hogy minden kor minden kisszerűségén, mocskán átfénylik a szerelem” – fogalmazott a rendező.

Izgalmas párhuzamot adott a darabnak, hogy a fiatal főhősök szerelme, csakúgy, mint a mostani előadás, egy rendkívüli járványidőszakban született; Itáliában akkoriban a pestis szedte áldozatait. Magyarországon a XVI. század végén írt drámát viszonylag későn, csupán 1844-ben vitték színre először az 1837-ben átadott Nemzeti Színházban. Azóta számos hazai előadás született (például 1971-ben a nemrég elhunyt Törőcsik Mari főszereplésével). Legutóbb 1998-ban láthatta a közönség a Nemzetiben, vagyis arra, hogy a IX. kerületi teátrumban ismét színpadra kerüljön az eredeti Shakespeare-darab, több mint húsz évet kellett várnunk – akadémiánk labdarúgói komoly színháztörténeti pillanatnak lehettek hát a tanúi.