A lengyel bevándorlók gyermekekeként Raymond Kopaszewski néven született francia futballcsillag pályafutását 1949-ben az Angersben kezdte, ahonnan 1951-ben igazolt korának legjobb gall alakulatához, a Stade de Reimshez. Itt figyelt fel rá a Real Madrid, amikor 1956-ban a Reims éppen a blancók ellenfele volt a Bajnokcsapatok Európa Kupája döntőjében.

Bár a Reims a finálét elvesztette, a kis termete miatt a futball Napóleonjaként is emlegetett Kopának szerződést ért az ott nyújtott produkciója: a következő évet már a királyi gárdában kezdte. Madridban 1957-ben és 1958-ban spanyol bajnoki címet, a BEK-ben pedig „mesterhármast” jegyzett a fehérekkel (1957, 1958, 1959) – a harmadik címet már Puskás Ferenc oldalán hódította el.

„Ő volt a bálványom! A világ valaha volt egyik legjobb futballistája. Ha a kaputól 35 méteren belül a labdával találkozott, retteghettek a kapusok. A helyszínen láttam, ahogy a magyar válogatottal 6-3-ra nyert a Wembleyben az angolok ellen. Emlékszem arra is, amikor megérkezett Madridba, a spanyol sajtó inkább a pocakjáról írt, és sokak szerint hiba volt őt leigazolni. Aztán gyorsan formába lendült, és mindenki csak ámulta a játékát. A tehetség nem vész el. Az utóbbi években sajnos lehetett arra számítani, hogy elmegy tőlünk, mert rendszeresen kaptam információkat az állapotáról. Szomorú vagyok, hogy távozott közülünk" - mondta a francia klasszis Öcsi bácsi 2006-ban bekövetkezett halálakor.

A Reallal begyűjtött címek mellett Kopa a Reims tagjaként négyszer nyert bajnokságot, a gall kakasos válogatottban pedig az 1958-as svédországi világbajnokságon bronzérmet szerzett. Abban az évben a BEK-győzelem, és a remek vébészereplés hozta meg neki az Aranylabdát – első franciaként.

Raymond Kopa 2007. április 1-jén, Puskás Ferenc Akadémia névadó ünnepségén, Öcsi bácsi születésnapján Felcsúton volt vendégünk.

Emlékét örökké megőrizzük!